Fiatalok a közösségi médiában - útmutató szülőknek

Sok szülő számol be szorongásról és bizonytalanságról azzal kapcsolatban, hogy gyermeke belépjen-e a közösségi média világába. Miközben a kamaszkor az önállósodás időszaka, beengedni gyermekünkben a digitális világba rengeteg szülő számára egyet jelent a kontrollvesztéssel, hiszen nem igazán ismerik ezt a felületet, nehéz kialakítani ellenőrizhető szabályokat és a veszélyforrások sem minden esetben olyan jól beazonosíthatók, mint az offline világban. Amikor szülőként azon gondolkodunk, hogy mikor érdemes gyerekünk kezébe okostelefont adni, gondoljuk át azt is, hogy mennyire vagyunk tisztában a közösségi terek működésével, veszélyeivel, illetve hogyan tudjuk megfelelően szabályozni és ellenőrizni gyermekünk online térben való jelenlétét, mindamellett, hogy meghagyjuk számára a szükséges önállóságot. Gyerekünkkel való őszinte, egyenes kapcsolat segíthet kialakítani a működőképes közös szabályokat.

A közösségi média ugyanakkor létfontosságú terepe az emberi kapcsolatoknak és különösen igaz ez a fiatalokra. Gyakran merül fel, hogy mikortól szabad hagyni, hogy gyerekünk csatlakozzon a különböző közösségi média felületekhez (Facebook, Instagram, TikTok, stb.), erre a kérdésre ugyanakkor nincsen egzakt válasz. Míg sokan azt hangsúlyozzák, hogy 13-14 éves kor alatt ne éljenek a serdülők ilyen módon közösségi életet, nem lehet figyelmen kívül hagyni a gyermeket körülvevő közösség szokásait. Abban az esetben, hogy ha a kortársak, osztálytársak jelentős része ezeken a felületeken tartja a kapcsolatot, szervezi a programokat, akkor gyermekünk könnyen kirekesztve érezheti magát, perifériára szorulhat, ha tiltjuk számára a csatlakozást. Így végsősoron pszichés oldalon fizetjük meg a tiltás árát, hiszen gyerekünk magányos lehet és kisebbrendűnek is érezheti magát. A másik fontos szempont, hogy mennyire képes a fiatal a saját érzelmeit és indulatait szabályozni és képes-e megfontoltan kezelni ezeket a felületeket. Ez azt jelenti, hogy, ha megbántják, nem zúdítja rá másokra gondolkodás nélkül a haragját, vagy nem osztja meg a nagyszámú ismerősi körével az aktuális sérelmeit. Ez azért fontos, mert az ilyen kirohanások által a fiatal rendkívül sebezhetővé válhat. Fontos arról beszélgetni a fiatallal, hogy bár nem látható a közönség, akivel egy-egy információt megoszt, de mielőtt megtenné, képzeljen maga elé egy ugyanennyi emberből álló tömeget és tegye fel magának a kérdést, hogy ennek tudatában is megosztaná-e az adott érzést vagy indulatot.

Fontos azt is kiemelni, hogy bár az egyes felületek meghatározzák, hogy hány éves kortól lehet csatlakozni, valójában pontosan tudható, hogy semmiféle kontroll vagy ellenőrzés nincs afelett, hogy hány évesen kezdenek el közösségi életet élni a gyerekek. Éppen ezért a szülő számára egyetlen út marad: az őszinte kommunikáció. A tiltás ugyanis pontosan az ellenkező hatást éri el a sokszor egyébként is lázadó serdülőben, aki a kortársakhoz való kapcsolódási vágy miatt megtalálja a módját, hogy kicselezze a szülőket. A tiltás másik hátulütője, hogy nem tanítja meg a felelős jelenlétet, illetve megfosztja a fiatalt a segítségkérés lehetőségétől, a büntetéstől való félelem miatt.

Ami tehát segíthet, az a nyílt kommunikáció. Kérdezzük meg, hogy miért szeretne gyermekünk egyik vagy másik oldalhoz csatlakozni? Mi az, ami vonzó számára? Kikkel tud ott kapcsolatba kerülni? Milyen felületeken tud érintkezni az osztálytársakkal? Beszélgessünk vele az adott felület veszélyeiről. Kérjük ki a véleményét ezzel kapcsolatban. Ha gyermekünk meg szeretne mutatni nekünk valamit a digitális térben, azt akkor is nézzük meg, ha egyébként nem értünk hozzá. Egyrészt tekintsük ezt ugyanolyan megosztásnak és kapcsolódási igénynek, mint amikor más formában közeledik hozzánk gyerekünk, másrészt muszáj ismeretet szereznünk azokról a felületekről, ahol gyerekünk mozog, hogy felelősen el tudjuk engedni a kezét.

Amiről tehát érdemes beszélgetni:

• Milyen funkciói vannak adott felületnek: mi az, ami őt érdekli, miért? Mi az, amitől tart?
• Milyen veszélyei vannak adott felületnek: nem dramatizáló, hanem tényszerű módon magyarázzuk el, hogy mire kell odafigyelni az online felületek használata során: pl. személyes adatok védelme, cyberbullying, stb
• Hogyan bánunk másokkal az online térben? Hogyan szeretnénk, hogy velünk bánjanak?
• Mit tegyen, ha idegen akarja felvenni vele a kapcsolatot? Fontos beszélni a fiatallal arról, hogy ne kezdjen kommunikációba olyanokkal, akikkel semmilyen korábbi kapcsolata nem volt és, ha a másik közeledése sértővé vagy zavaróvá válik, akkor azt azonnal jelezze, mert nem jár semmiféle negatív következménnyel rá nézve.
• Mit tegyen, ha sértő tartalmat tesznek fel róla? Túl azon, hogy bizonyos tartalmakat magának a szolgáltatónak is jelezni lehet, érdemes a zaklatás kapcsán, abban az esetben, ha a gyermek próbálkozása sikertelennek bizonyult, felvenni a kapcsolatot azzal a közösséggel (pl. osztály), ahonnan a zaklatóval való kapcsolat származik. A pedagógus és a szülők bevonása segíthet a dolgok rendezésében. Olyan is lehetséges, hogy a gyermek egyáltalán nem akar beleállni a konfliktusba félve a további megszégyenítéstől, és ilyenkor a szülő nyugodtan kezébe veheti a konfliktusos helyzet feltárását.
• Alakítsuk ki együtt a láthatósági, biztonsági beállításokat és magyarázzuk el, hogy miért.
• Magyarázzuk el gyermekünknek, hogy mi a digitális lábnyom.

Milyen veszélyforrásokra kell felhívni a gyermek figyelmét?

• Életkorának nem megfelelő tartalommal szembesülés: agresszív vagy szexuális jellegű tartalom, amelyet sokkal könnyebben jelez nekünk gyermekünk, ha korábban szó esett róla, hogy ilyesmivel találkozhat az interneten
• Önmagáról nem megfelelő tartalmak megosztása: ide tartozik például a saját testéről való képek megosztása, a túlzott érzelmi kitárulkozás, amelyet később megbánhat.
• Személyes adatokra irányuló megkeresések
• Cyberbullying (lsd. lentebb bővebben)
• Önértékelési problémák: a társas összehasonlítás kamaszkorban alapvetően nagyon erőteljes jelenség, de a közösségi médiában megjelenő ráadásul a valóságnál pozitívabb képet mutathat, ami tovább fokozza a fiatalok önértékelési problémáit.
• Valódi kapcsolatok háttérbe szorulása
• Addikció veszélyei (funkcióromlás, más területek háttérbe szorulása, romló eredmények, egészségügyi problémák)

A közösségi médiának természetesen számtalan pozitív hatása is van, amelyeket a jelenlegi koronavírus járvány idején sokszorosan megtapasztalhattunk.

Ilyen pozitívumok:

• Kapcsolattartás bárhonnan elérhető formája (ahol internetkapcsolat van)
• Társas készségek gyakorlásának területe
• Távol élő ismerősökkel, rokonokkal való kapcsolattartás
• Tanuláshoz szükséges csoportok, felületek kialakítása
• Önkifejezés, kreativitás felülete (saját profil testreszabása által)
• Érdeklődési területnek megfelelő csoportok, oldalak felkerése, információk gyűjtése

A túlzott közösségi média használattól és általában az internetes függőségekkel szemben védhet a rendszeres sport, különösen a csapatsportok, amelyek közösséget is kínálnak a gyerekek számára. Szintén védőfaktor lehet a rendszeres hobbi, illetve az offline programok a kortársakkal, és egyes kutatások szerint a vallás is védőfaktorként jelenhet meg.

Köthetünk gyermekünkkel megállapodást a használat módjáról:

• Mikor és mennyi ideig használhatja okoseszközét, figyelembe véve a tevékenységek körét: pl. az olvasás az e-bookon más minőségű tevékenység, mint a videójáték, és szintén másfajta tevékenység a zenehallgatás vagy az osztálytársakkal való csevegés. A szabályok kialakításánál ne feltétlenül az időtartam, hanem a tevékenységek sokszínűsége legyen szempont.
• Tabu helyzetekről: ez nem csupán a fiatalra vonatkozik, hanem a család minden tagja köthet megállapodást arról, hogy bizonyos időszakok alatt tilos a kütyüzés. Ilyenek lehetnek például a közös étkezések, de a tanulás idő is ebbe a kategóriába tartozhat.
• Melyik helységben lehet és melyikben nem: pl. hálóban elalvásnál előtt nem.
• Mit lehet és mit nem lehet felölteni magáról: pl. fehérneműs képet nem
• Milyen információkat nem szabad semmiképp kiadni magáról: pl. személyes adatok, nyaralás időpontja, stb.
• Amit nem tenne meg szemtől szemben, azt az online térben se tegye meg
• Milyen biztonsági beállításokkal használhatja a felületet: pl. idegen ne kereshessen rá