Hogyan kezeljük a háború negatív pszichés hatásait?

Mióta február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát a médiát 0-24 elárasztják az ostrom alatt álló országról szóló videók és képek. Egyesekben az események potenciális eszkalálódása egyfajta készenléti állapotot hozott létre, hogy vajon mikor kell "B" tervet gyártaniuk a jövőjükre vonatkozóan. Mások ragaszkodnak ahhoz - akár a valóságot tagadó módon-, hogy a világ hamarosan visszaáll a korábbi medrébe. Ami bizonyos, hogy megküzdési stratégiától függetlenül, a háborús helyzet miatti stressz és aggodalom különböző mértékben és megközelítésben, de gyakorlatilag mindenkinél megfigyelhető.

Aktuális cikkem arra keresi a választ, hogy mi az, amit megtehetünk magunkért, hogy enyhítsük az aktuális helyzet által okozott negatív pszichés következményeket.

Fogadd el az érzéseidet akkor is, ha ellentmondásosak

Az események hatására nagyon sokféle, sokszor ellentmondó érzések keletkezhetnek bennünk. Sokakat eláraszt a harag, hogy hogyan történhet meg ilyesmi a szemünk láttára a XXI. században. Mások szomorúsággal és empátiával figyelik a háború elől menekülőket és próbálnak alternatívákat találni a segítésre. Van, aki számára olyan elviselhetetlen szorongást okoznak az események, hogy igyekszik figyelmen kívül hagyni, ignorálni a híreket. Ezek az emberek sokszor szégyenkezve, önmagukat minősítve vallják be környezetüknek strucc-politikájukat, miközben a legtöbb esetben nem közönyről, hanem egyfajta megküzdési módról van szó, ami lehetséges, hogy abban a helyzetben, amelyben az illető van, teljesen érthető. Annál is inkább, mert szakmai körökben egyre nyilvánvalóbban látható egyfajta retraumatizációs folyamat: a családi vagy egyéni háborús múlt, a gettóban bujkáló nagyszülők családi anekdotái vagy az 56-os emigrálások családi lenyomatai rezonálnak sokakban a mostani események hatására. A bűntudat is része a mostanában kavargó érzéseknek: végignézni tehetetlenül mások szenvedését, miközben a háborúba beavatkozás gondolata családunk vagy saját magunk fizikai és pszichés épségének fenyegetettsége miatt lehet rémisztő. Általánosságban is, de most különösen igaz, hogy nincsen olyan érzés, ami ne lenne normális, és bármi is kavarog bennünk, attól nem vagyunk rossz vagy gyarló emberek. Az érzéseink elfogadása talán az egyik legfontosabb eszköz, amivel segíthetünk magunkon.

Teszteld a negatív gondolataid realitását

Sokaknál tapasztalható, hogy a szorongás hatására a negatív gondolatok olyan spirálja alakul ki, amelyben előfordulhat a valóság torz érzékelése. Ezért is nagyon fontos, hogy beszéljünk a hozzánk közelállókkal, osszuk meg másokkal az aggodalmainkat, mert ez segíthet a realitásérzékelésünk helyreállításában. Abban az esetben, ha a szorongás olyan mértékűvé válik, ami nehezen kezelhető, felborítja az alvási ciklust és az étkezést, illetve rontja a mindennapi életvitelt, akkor nagyon fontos szakember segítségét kérni. Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról sem, hogy az aktuális krízishelyzet mindenki esetében a járvány által kisebb-nagyobb mértékben sújtott mentális egészség talajára érkezik. Sokan számolnak be arról, hogy alacsonyabban van tűréshatáruk, úgy érzik, nem bírnak el még egy ekkora stresszt, tehetetlenség uralkodik el rajtuk.

Ott gyakorolj kontrollt, ahol tudsz

Az aktuális helyzet esetében - a Covid járványhoz hasonlatosan- az az egyik legnehezebb tényező, hogy nincsen kontrollunk az események felett. Ezen változtatni nem tudunk, ugyanakkor átgondolhatjuk, hogy mi az, amit az aktuális helyzetben tudunk irányítani. Ilyen lehet például, hogy:

• Eldönthetjük, hogy minél több időt igyekszünk a természet nyugalmában tölteni.
• Tudatosan törekedhetünk arra, hogy általunk szeretett személyekkel töltsük az időt.
• Beiktathatunk sportolási lehetőséget a napi, heti rutinunkba.
• Készíthetünk magunknak zeneválogatást nyugtató vagy felvidító zenékből.
• Főzhetünk (lehetőleg egészséges) ételeket, amelyeket örömmel fogyasztunk.

Korlátozd a média fogyasztást

Kutatásokkal alátámasztott, hogy minél több hírt olvasunk, minél több videót, híradást nézünk meg egy megrázó eseményről, annál magasabb lesz a szorongásunk. Világosan megfigyelhető volt ez a jelenség szeptember 11-e után is, amikor rengetegen számoltak be elhúzódó poszttraumás tünetekről és szorongásról. Hasonló jelenség alakult ki a Covid járvány kapcsán fellépő túlzott hírfogyasztást követően is. A pszichológiai költségek - szorongás, stressz- ugyanakkor elkerülhetők, ha tudatosan korlátozzuk az elfogyasztott tartalom mennyiségét és odafigyelünk a hírforrások hitelességére is. Segíthet, ha nincs folyamatosan bekapcsolva a 24 órás hírcsatorna vagy elkerüljük a háború pillanatait rögzítő videók megtekintését. Törekedjünk továbbá hiteles médiumok követésére, ahol nem a szenzációhajhászás a fő cél, hanem hiteles, alapos tájékoztatással találkozhatunk.

Külön szót érdemel a fiatalok hírfogyasztása, ugyanis a különböző applikációkon, mint például a Tiktok, a gyerekek és serdülők első kézből szembesülnek a háborúról készült videókkal, amelyek súlyos szorongást és alvászavart eredményezhetnek. A mostani időszakban kiemelten fontos a szülők ébersége azzal kapcsolatban, hogy milyen tartalmak használatát engedélyezik gyermekeiknek.

Segítsd a rászorulókat a saját lehetőségeid szerint

Fontos, hogy a segítésnek nincsen egyetlen helyes vagy üdvözítő módja. Mindenki megtalálhatja a saját lehetőségei és aktuális terhelhetősége mentén, hogy mi az, amivel hozzá tud járulni mások helyzetének megkönnyítéséhez. Ugyanolyan értékes, ha a már nem használt ruhákat elszállítjuk a gyűjtőpontokra, vagy szendvicseket készítünk a pályaudvarokra érkezőknek, és természetesen az is nagyszerű, ha valakinek megadatik a lehetőség, akkor segítsen a menekülőknek szálláshoz jutni. A jó cselekedetek a cselekvő pszichológiai jóllétéhez is jelentősen hozzájárulnak. Azt is fontos azonban kiemelni, hogy az is rendben van, ha valaki most nem tud konkrét, kézzel fogható módon hozzájárulni a helyzethez. Ennek is számos oka lehet az anyagi lehetőségekből kezdve, az egyéb nehézségekig.

A fentiek - az önmagunkkal való törődés, az érzelmek elfogadása, a tudatos kontroll, átgondolt médiahasználat és mások segítése- jó eszközök lehetnek a szorongás csökkentésére, de fontos, hogy az aggodalom is természetes és érthető reakció a jelenlegi helyzetben, melyet érdemes elfogadással kezelni. A cél tehát nem a szorongás és az aggodalom eltüntetése, hanem az azt fokozó tényezők tudatos kordában tartása.